Párizsi kaland 2.

Előzmény: Kalandozz Párizsban bakik nélkül!

Orsay

Franciaország, de a világ egyik leghíresebb képtára is az Orsay. A Louvre-t elhagyva juthatunk el az épülethez, és ehhez nem is kell egyebet tenni, mint átsétálni a Szajna felett a Royal hídon. A híd közepén érdemes elidőzni egy kicsit, hiszen igencsak ritka látkép, hogy két ennyire híres múzeumot láthatunk egyszerre.

Az épület közel sem annyira jelentékeny, mint a Louvre-é de ettől még nem csúnyább. Eredeti funkcióját tekintve pályaudvarként üzemelt, amit a kerekded ablakok, illetve az egész épület kialakítása sejtetni enged. A belső teret ügyesen bontották darabokra, hogy szépen tagolt tárlatot hozzanak létre benne, a leginkább a múltra emlékeztető darab az Orsay aranyozott órája, melyet azonban nem láthatunk azonnal, ahogy belépünk az épületbe, mivel a bejárat feletti üvegfalon helyezkedik el.

A képek és szobrok elképesztő tömegével találkozhatunk itt is, így nem biztos, hogy jó ötlet, ha egymásutánban nézzük meg a két múzeumot, de mivel ennyire közel vannak egymáshoz, így kézenfekvő volt. Igazán híres képekkel is találkozhatunk, de ha mindent szeretnénk körbejárni, akkor bizony fel kell kötni a nadrágunkat, mivel az Orsay 5 emeleten várja a kíváncsiskodókat. Amennyiben ennyi időnk nincs, akkor itt is érdemes felkeresni a leghíresebb műveket, melyek a prospektus segítségével könnyen meg is találhatunk.

Pantheon

Az Orsay festményeivel eltellve visszatértünk a föld alá, hogy eljuthassunk a híres emberek temetőjébe, vagyis a Pantheonba. Természetesen itt van egy egész kis ferdítés, hiszen ez csak a másolata az eredeti római verziónak, ám az mégsem mondhatja el magáról, hogy falai Voltaire és Rousseau földi maradványai pihennek. A sírok magukban is elég érdekesek, és mindenképpen megérnek egy kis szemlélődést, de az első, ami az embernek szemet szúr mégsem a szarkofágok.

A hatalmas csarnok közepén egy érdekes építmény található, méghozzá egy óra. Ez egy ingaóra, aminek aranyszínűre festett súlya a legmagasabb kupolából lóg alá. Ez volt az a szerkezet, melynek segítségével 1849-ben Léon Foucault bebizonyította, hogy a Föld igenis forog. Az óra ezt a forgást használja fel ahhoz, hogy működjön. Sajnos jó ideig nem láthattuk az ingát működés közben, mivel az elromlott. Ám egy gerilla restaurátor csapat a közelmúltban illegálisan behatolt az épületbe, és megszerelte a szerkezetet, majd feladta magát a hatóságoknak. Hogy velük mi lett, azt sajnos nem tudom, de az óra működik.

Az éjszaka Párizsban is gyönyörű, így ha nem szeretnénk kihagyni a nyüzsgő város fényeit, akkor irány a Montmartre! Persze kapkodni nem kell, hiszen a metró itt is segítségünkre van. Ha lustábbak vagyunk, akkor elmehetünk egész a domb közepéig, ám ebben az esetben lemondanánk a Pigalle, és az onnan induló vigalmi negyed látványáról. A szégyenlősök itt aztán elbújhatnak, mert titkot szinte semmiből nem csinálnak. Ha az ember körülnéz, a fiataltól az idősig, minden korosztály képviselteti magát, és szemrebbenés nélkül sétál be az akár háromszintes szex shopokba.

Ha pedig egyszer bejutott egy ilyenbe, akkor szeme-szája eláll, hiszen elképesztően nagy választékkal találja szemben magát. Az egyszerű, és visszafogottnak mondható pornóképes kártyától elkezdve egészen a BDSM olyan kellékeiig, melyek már egy komplett kínzókamra berendezéséhez is elegendőek volnának. Tangák, latex kezeslábasok, csipkealsók, dildók és vibrátorok egész sorát kínálják, de persze a hölgyek sem maradnak hoppon. Igen, nem tévedés, ezen dolgok mind az urak kegyei keresik, de természetesen megtalálhatóak a nőknek készített darabok is, az extrémebb kivitelű koktélruhákkal egyetemben. Sajnos az árak nem éppen a mi pénztárcánkhoz vannak igazítva, így souvenir gyanánt be kell érnünk egy J’adore Paris (imádom Párizst) feliratú óvszerrel.

A boltot elhagyva mindenképpen érdemes megnézni a világhírű lokált, a Molin Rouge-t, ám ezt is csak kívülről, ha csak nem szeretnénk lenullázni a pénztárcánkat. Azok, akik hatalmas épületre számítanak, csalódni fognak. Bár a malom feltűnő, de nem olyan nagy, mint ahogyan azt a filmekben látta az ember.

Innen egy kimerítőbb séta vár ránk, hogy elérhessük a Montmartre csúcsát, amelyet a lenyűgöző, fehér falai miatt is éteri megjelenésű szent szív templom, vagyis a Sacré Coeur ural. Folytatása következik

Kapcsolódó poszt: Kalandozz Párizsban bakik nélkül!

Szerző: Scheftsik Tamás

Csatlakozzon hozzánk a Vilagszep.hu Facebook oldalán! Plusz videók, információk, fontos tippek, kisfilmek és érdekességek várják az olvasókat, amelyek csak itt találhatóak meg: Vilagszep.hu Facebook oldala